Tajvan kultúrája rendkívül sokszínű, a kulturális élet pezsgő.

Az irodalmi és kulturális életben érvényesülnek a hagyományos és a modern, a keleti és nyugati, a helyi és nemzetközi hatások. Színesíti a kulturális életet a tajvani őslakosok kultúrájának növekvő megbecsülése.

Jellemző a hagyományos kínai népművészet és népszokások kultiválása, így a fametszet, bábjátékok, papírkivágás, lampion-készítés, pecsétvésés, stb., amelyek kapcsolódnak a világi és vallási ünnepekhez (lampion fesztivál, sárkányhajó fesztivál).

Sokszínű a festészet, amely magában foglalja a hagyományos kínai tus- és vízfestészetet, csakúgy mint a modern irányzatokat is. A tajvani szobrászművészetnek nem voltak a festészethez hasonló hagyományai, de az elmúlt évtizedekben született néhány nemzetközileg is elismert alkotás. Magas szinten áll a kerámia művészet.

Kinai kaligrafiaA kínai művészet legnagyobb kincsestára a tajpeji Nemzeti Palota Múzeum, amelyet a szakértők a British Museummal és a Louvre-val együtt emlegetnek. Gyűjteményében 640 ezer művészeti alkotás szerepel, közöttük a kínai császárok legértékesebb kincsei ősidőktől a század elejéig. A gyűjteményt a menekülő Kuomintang kormányzat 1949-ben hozta át a szigetre. Az anyag gazdagságára jellemző, hogy egy időben csak egy százalékát tudják bemutatni.

A Nemzeti Palota Múzeum mellett számos múzeum és mintegy 150 képtár található sziget-szerte. 1975-ben még csak egy képtár működött! Ezekben gyakran a világ leghíresebb gyűjteményeiből rendeznek kiállítást.

Sokszínű és fejlett a zeneművészet: a hagyományos pekingi és tajvani opera, a nyugati klasszikus zene és opera, a szórakoztató zene egyaránt népszerű.Világhírű előadóművészek gyakran keresik fel a szigetet. A tajvani filmművészetnek a korábbi évtizedekben sikerült sajátos stílust kialakítani, de újabban az amerikai filmipar befolyása itt is dominánssá vált.

Előírás, hogy a köztereket, középületeket művészeti alkotásokkal kell díszíteni.

A kínai hagyományok és a modern külföldi irányzatok hatására a mai tajvani irodalmat a pluralitás és a multikulturális jelleg jellemzi.

Az oktatás Tajvanon magas szinten áll, szakértők ezt a "gazdasági csoda" egyik meghatározó tényezőjének tekintik. Az oktatási költségek zömét az állam fedezi. A pedagógusok adómentességet élveznek. 1968 óta kötelező a kilenc éves iskolai tanulás. Az elemi és a középiskola hat-hat osztályos, a főiskolák és egyetemek 4-7 évesek. A továbbtanulás magas fokára jellemző, hogy a 6-21 éves korosztályba tartozók 85 százaléka van beiskolázva. Nagy számú tajvani fiatal tanul a legnevesebb külföldi egyetemeken vagy szerez tudományos fokozatot. Az angol nyelvtudás elég általános. Tajpejben és több tajvani nagyvárosban működnek nemzetközi elemi és középiskolák, ahol a külföldi és tajvani diákok angol, francia, német, japán és más nyelveken tanulhatnak.

A tajvani kormányzat külföldi, így magyar fiataloknak is biztosít évente néhány ösztöndíjat kínai nyelvű képzésre. Ez ügyben a budapesti Tajpej Képviseleti Iroda (Taipei Representative Office, 1088 Budapest, Rákóczi út 1-3. III. em. tel: 266-2884, 266-5154) ad felvilágosítást. Mód van a kínai nyelv tanulására önköltséges alapon is a Tajvani Tanárképző Egyetem Mandarin Kínai Nyelviskolájában (Mandarin Training Center - National Taiwan Normal University), a Tajvani Állami Egyetem Nyelvközpontjának Kínai Nyelvi Részlegénél (Chinese Language Division - Language Center, National Taiwan University), és más felsőoktatási intézményekben.

Tajvanon a GDP 2,5 százalékát fordítják tudományos kutatásra és fejlesztésre. A három legnagyobb finanszírozó szerv közül a Kínai Tudományos Akadémia (Academia Sinica) tavaly114, a Gazdasági Minisztérium 561, a Nemzeti Tudományos Tanács pedig 473 millió USD összeget fordított K+F célokra. A tudományos kutatók száma több mint 70 ezer, azon belül a magán szektorban 45, a főiskolákon és egyetemeken 16 ezer. Kiemelt kutatási terület az informatika, a biotechnológia, a repülési és űrtechnológia.A tudományos élet eredményeit mutatja, hogy 1997-ben Tajvan az USÁ-ban bejegyzett találmányok számát tekintve az országok ranglistáján a hatodik helyen állt.

Említést érdemel, hogy több magyar honfitársunk szerzett és szerez elévülhetetlen érdemeket Tajvan kultúrális fejlődésében, megismertetve hazánk nevét, öregbítve hírnevét.

Néhai Pákozdi Juventina (1908-1991) kalocsai iskolai nővér Tajvan Tiencsung városában alapított egy új apácarendet és egy hírneves középiskolát, amelyek ma is virágoznak.

Bencze István (1906-2003) jezsuita misszionárius testvér a tajvani Hsinchu városában asztalos üzemet alapított. Az üzemnek fénykorában 83 alkalmazottja volt. A 60-as években, amikor Tajvanon egyházi vonalon is nagy építkezések folytak, ebből az üzemből került ki szinte minden katolikus templom, iskola, plébánia, rendház és más egyházi intézmény faszobrai, faberendezése és bútorzata.

Jaschkó István (1911-2009) jezsuita misszionárius atya a 70-es években, Tajvanon elsőként, a fogyatékos gyermekek számára otthont nyitott. Az ő kezdeményezésére a tajvani hatóságok ma már megfelelő segélyben részesítik a fogyatékosokat, és az egyháznak már 33 ilyen intézménye működik. Tevékenységéért a tajvani elnök 1997-ben magas állami kitüntetésben részesítette.

Maron József (1912-2009) jezsuita misszionárius atya dolgozta ki a kínai gyorsírást a magyar gyorsírás rendszere alapján. Hosszú évekig tanította a magyar pentaton zenét dél-tajvani középiskolákban. A Chiayi városában élő jezsuita atya fúvós hangszerek iránti szeretete lankadatlan, jelenleg is egy zenekarban trombitál. 


Szakos József (1957-) egyházmegyés misszionárius atya, Tajcsung városában található Providence Egyetem professzora, aki világtekintély lett a Tajvanon élő Csou törzs nyelvének a kutatása és teljes feldolgozása révén. Megszerkesztette a csou nyelv ábc-jét és kiadták a német-csou szótárát. Ideje jelentős részét Tajvan szigetének közepén található Alishan nemzeti parkban tölti, ahol a bennszülött Csou törzs életét és nyelvét tanulmányozza.

Zsoldos Imre (1931-2009) verbita misszionárius atya 3 francia-kínai szótárt szerkesztett, amiért a francia miniszterelnök 1996-ban magas állami kitüntetésben részesítette. Ő alapította a Fujen Katolikus Egyetem francia tanszékét. Számos más egyetemen és oktatási intézményben tanított idegen nyelveket: angolt, németet, olaszt, spanyolt, oroszt, elvétve magyart is. Magyar irodalmi műveket fordított kínaira és más nyelvekre. Emellett több templomban, több nyelven celebrál szentmisét. 1998. október 23-án a magyar állam a Magyar Köztársaság Érdemrend Nagykeresztjével tüntette ki.

 



TOP

Iroda | Hírek | Tajvan | GazdaságKultúra | Linkek