Magyar-Tajvani Kapcsolatok

vissza a gazdasag oldalra
vissza

A magyar-tajvani viszony politikai alapja, hogy Magyarország a nemzetközi közösség túlnyomó többségéhez hasonlóan az “egy Kína” elvet követi: Tajvannal nem tart fenn diplomáciai kapcsolatot és nem folytat hivatalos kormányközi együttműködést. Ugyanakkor ezen a kereten belül érdekelt a kapcsolatépítésben a gazdaság, a kultúra, az oktatás, tudomány és technológiai fejlesztés, valamint a humán érintkezések területén. 


Hangsúlyozottan nem hivatalos jellegű magasabb szintű kontaktusaink is ezeket a célokat szolgálják, összhangban nemzeti érdekeinkkel. Az utóbbi években magyar pártpolitikusok, parlamenti képviselők és néhány minisztériumi, önkormányzati vezető látogatott ilyen formában Tajvanra. 2005 őszén három kormánypárti, majd három ellenzéki képviselő tett magánlátogatást a szigeten. Hasonló keretek között jártak Magyarországon tajvani politikai, közéleti, parlamenti és kormányzati személyiségek. 

2002 márciusában a magyar kormány hozzájárult ahhoz, hogy Anette Lu tajvani alelnök részt vegyen a Liberális Internacionálé budapesti kongresszusán. 

Együttműködésünk egyezményes kereteit nem-hivatalos, nem-kormányközi jellegű dokumentumokkal (levélváltások, emlékeztetők), valamint magánjogi státuszú szervezetek közötti együttműködési MOU-kal szabályozzuk (pl. MTA, ITDH, kamarák, gazdasági szakmai szövetségek). 

A kapcsolatok elvi-politikai kereteivel összhangban - mindenkori konkrét nemzeti érdekeinket, a nemzetközi realitásokat és euroatlanti partnereink álláspontját is mérlegelve - foglalunk állást a nemzetközi szervezetekben Tajvant érintő kérdésekben.

A legnagyobb kedvezményes elbánás alapján folyó kereskedelmi forgalmunkat fokozatos növekedés jellemzi. Magas importunk a Magyarországon működő multinacionális, elsősorban elektronikai vállalatok számára történő tajvani beszállításokkal magyarázható és jelentős re-exportot indukál. Tajvan több éve a 20-22. legnagyobb kereskedelmi partnerünk, az ázsiai országok között (a KNK, Japán, és Dél-Korea után) pedig a negyedik helyet foglalja el. Gazdasági együttműködésünket segíti a vámhatóságok, kereskedelemfejlesztési szervezetek, pénzintézetek között létrejött kapcsolat. 

Az utóbbi években tajvani vállalatok jelentősebb tőkebefektetéseket hajtottak végre Magyarországon. 2003-ban a legnagyobb tajvani elektronikai vállalat, a Foxconn/HonHai Csehországban működő vállalata egy 80 M USD értékű beruházást kezdett el Komáromban. 

Aktív kapcsolatépítő munkával törekszünk a gazdasági együttműködés fejlesztésére, beruházások ösztönzésére. Rendszeresen szervezünk befektetési szemináriumokat Tajpejben és fogadunk tajvani gazdasági-üzleti delegációkat. Exportpozícióinkat erősítette, hogy a tajvani hatóságokkal sikerült megállapodnunk a magyar sertés- és baromfihús termékek behozatalának engedélyezéséről. Tajvanról népes üzletember küldöttség élén Magyarországon járt a gazdasági miniszter (1999), és az államtitkár (2001). 1999-ben Tajvanra látogatott a magyar gazdasági tárca államtitkára, 2001-ben pedig a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter. 2005 júniusban, Budapesten tartották a közös üzleti tanács második ülését, miniszterhelyettesi szinten. 2005 november elején Tajpejbe látogatott a GKM helyettes államtitkára és az ITDH vezérigazgatója. A kétoldalú tárgyalások mellett beruházási és kereskedelemfejlesztési szemináriumra került sor Tajpejben és két vidéki nagyvárosban. 

A kapcsolatok egyéb területein az együttműködés még kezdeti stádiumban van, de már vannak biztató eredmények. A két tudományos akadémia, néhány felsőoktatási intézmény és települési önkormányzat között már létrejöttek a kapcsolatok. Kölcsönös az érdeklődés a tudományos és technológiai terület iránt. Rendszeresnek mondható az ösztöndíjasok, szakértők cseréje. Az elmúlt években a tajvani kormány évente három-négy (2004-ban nyolc) ösztöndíjat ajánlott fel magyar diákoknak. Hazánkban növekvő számban tanulnak tajvani fiatalok (elsősorban a debreceni orvostudományi egyetemen), a tajvani kormány finanszírozásával, vagy önköltséges alapon. Eseti jelleggel művészeti együttesek, kiállítások és rendezvények cseréjére, valamint filmkészítési együttműködésekre is sor kerül, főként kereskedelmi alapon. 

Jelentős a Magyarország iránti turisztikai érdeklődés, évente 10-15 ezer tajvani turista keresi fel hazánkat. A két ország médiái közötti kontaktusok (főként újságírók, televíziós forgatócsoportok tajvani meghívásai) elősegítik egymás jobb megismerését. 

A gazdasági együttműködés, a turizmus és a más területekre kiterjedő kapcsolatok előmozdítása céljából - a Magyar Gazdasági Kamara és tajvani partnere megállapodása alapján, és a magyar kormány hozzájárulásával - 1990-ben a tajvani fél Tajpej Kereskedelmi Iroda (Taipei Trade Office) néven magánjogi státuszú kereskedelmi képviseletet nyitott Budapesten. Ez a misszió volt Tajvan első külképviselete a közép- és kelet-európai térségben. Az iroda 1995-ben Tajpej Képviseleti Irodára (Taipei Representative Office) változtatta elnevezését. 

Hasonló megfontolásból és működési feltételek mellett állítottuk fel Tajpejben a Magyar Kereskedelmi Irodát (Hungarian Trade Office), amely 1998. július 23-án kezdte meg működését.   

 

 

 

vissza a gazdasag oldalra
vissza



TOP

Iroda | Tajvan | Gazdaság | Utazás | Kultúra | Linkek